Egy éve vesznek részt rendszeres egyeztetéseken a Kárpát-medencei magyar gazdák. A belső vitáktól, feszültségektől sem mentes fórumon Magyarország és az utódállamok 17 gazdaszervezete keres közös utat az egységesülő gazdasági térré váló Kárpát-medence piacának meghódítására.
Egyre inkább egységes gazdasági térséggé kell válnia a mezőgazdaságban is a Kárpát-medencének – így foglalta össze a Budapesten megtartott Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma kétnapos ülését Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke (portrénkon). A tavaly májusban alakult egyeztető fórum idén februárban tartotta meg idei, első találkozóját a délvidéki Palicson, míg az elmúlt hétvégén, Budapesten sorra került újabb fórum az elmúlt egy esztendő gondjaira kereste a megoldást, a továbblépés lehetőségeit.
A kétnapos eseményen 17 magyarországi és határon túli gazdaszervezet képviselője vett részt, legtöbben Erdélyből, ahonnan a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) országos szervezete mellett többek között az aradi és temesvári megyei RMGE-szervezet is képviseltette magát.
Visszalépés vagy stagnálás
A gazdák egyeztető fórumának ötlete a rendszerváltás után eltelt időszakban újdonságnak számít, gazda-együttműködés azonban eddig is volt. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke (portrénkon) lapunknak elmondta: az egykori Földművelésügyi Minisztériumban már a kilencvenes évek elejétől működött egy úgynevezett határon túli magyar iroda, ahol Bónis Lajos agrárszakember képviselte hosszú éveken át az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar gazdákat.
Ez a rendszer alakult át és intézményesült az első Fidesz-kormány idején, amikor főállású határon túli magyar agrárszakembereket alkalmaztak a Földművelésügyi Minisztérium határon túli kapcsolatok osztályára. A 2007-ig működő iroda mintegy 7 éves időszakát Sebestyén Csaba az eddigi magyar-magyar gazda-együttműködés legsikeresebb időszakának nevezte. Évente több száz erdélyi gazda jutott ki magyarországi agrárkiállításokra, tapasztalatcserékre. A szocialista kormányzat által felszámolt gyakorlat után hosszas tapogatózás, útkeresés kezdődött, de a hosszú ideig olajozottan működő, határokon átnyúló magyar-magyar gazda-együttműködést régi formájában azóta sem sikerült újjáéleszteni.
„A mostani gazdafórummal az a gond, hogy nem kormányzati szervként működik, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hívja össze évente két alkalommal, ennél fogva jóval szűkebb térben fejti ki tevékenységét, és emiatt súlytalanabb az azt megelőző szakminisztériumi konstrukciónál, amely a kétezres években sikerrel teljesített”. Sebestyén egy példát említ: míg 2006-ban több száz gazdát sikerült tapasztalatcserére, különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokra kiküldeni Magyarországra, ez tavaly mindössze 30 erdélyi magyar gazdának sikerült.
„Az RMGE többek között azt szorgalmazza, hogy a Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma legyen bejegyzett jogi személy. A 8 kelet-európai országra kiterjedő tagság ideális pályázati lehetőséget biztosítana uniós forrásokhoz. Ezzel szemben az agrárkamara az egyeztető fórumot kizárólag fórumként szeretné fenntartani” – magyarázza Sebestyén a felmerülő nézeteltérések egyikét. Az RMGE elnöke szerint az erdélyi gazdák számára a mai állapot visszalépés. Az elmúlt években létrejött délvidéki vagy kárpátaljai magyar gazdaszervezetek egyértelmű sikerként élik meg az új gazdafórum létrejöttét, ezzel szemben az eddig is intenzív magyar-magyar kapcsolatokat megélt erdélyi gazdaszervezetek ennél többet várnának – mondja aszakember.
Gazdaság és fórumozás
„Arra törekszünk, hogy a fórum maradjon meg egyféle kommunikációs felületnek, ahol megismerjük egymás sikereit, illetve szembesülünk a problémákkal. Ez nem egy bejegyzett egyesület vagy civil szervezet: ez egy fórum, ahol egymással beszélgetünk. Ezt nem is kívánjuk jogi személyiséggé tenni, ezért nincs is alapszabályunk. Két oldalas ügyrendünk van, eszerint járunk el” – fogalmazott megkeresésünkre Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A magyarországi agrárszakember a fórumozást és a gazdasági együttműködést különválasztja. Győrffy szerint a gazdasági kapcsolatok kialakítására, a gazdasági érdekérvényesítésre az agrárkamara rendszerén belül van lehetőség.
Már módosították a kamara alapszabályzatát, hogy a fórumon résztvevő gazdaszervezetek tagsága pártolóként kérhesse felvételét a magyarországi agrárkamarába, így erdélyi gazda is hozzájuthat kamarai kártyához. A magyarországi mezőgazdasági kiállításokon való ingyenes részvételen túl ez a fajta határon túli pártoló tagság egyéb kedvezményekkel is járna. Például a MOL erdélyi töltőállomásain olcsóbban lehetne üzemanyagot vásárolni, illetve kedvezményesebb kamatú hitel igényelhető majd az OTP Bank erdélyi fiókjaiban. A határon túli gazdáknak nyújtandó szolgáltatások számát folyamatosan bővítenék.
A Kárpát-medence gazdaszervezeteinek évente kétszeri, rendszeres találkozója a közös gondok-bajok kibeszélését biztosítja, amit a megoldáskeresés követ. Győrffy külhoni gazdák bevonásával létrehozott bizottságról beszél, amelynek célja, hogy vámmentességet és gördülékeny ügyintézést biztosítson a magyarországi agrárkiállításokra érkező határon túli gazdák terményeinek, termékeinek a behozatalához. Az uniós csatlakozás óta ez Felvidék és Erdély esetében már nem jelent gondot, a nem uniós utódállamokban élő magyar gazdák életét azonban megkeseríti a sok bürokratikus intézkedés.
Az agrárkamara honlapján hamarosan külön link foglalkozik a Kárpát-medencei gazdafórum eseményeivel. Ugyanitt lesz elérhető egy Kárpát-medencei eseménynaptár is az összes mezőgazdasági vásárról, kiállításokról, mezőgazdasági konferenciákról. A közös gondolkodás részeként jövőtől indul vándorrendezvényként a Kárpát-medencei aratónap, amelyet először a történelmi Magyarország földrajzi központjában, Szarvason tartanak meg.
A magyar-magyar mezőgazdasági kapcsolatok nagyságáról Győrffy Balázs konkrét adatokat nem tud mondani – a statisztikákban ez nem jelenik meg külön tételként –, az viszont beszédes adat, hogy Németország után Magyarországnak Romániával van a legnagyobb mérvű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari forgalma. Ebből az évről évre növekvő keretből kellene az erdélyi magyar gazdáknak is hangsúlyosabb részt vállalniuk, a Kárpát-medencei gazdafórummal újjáélesztett gazdakapcsolatok ezt a célt szolgálják – fogalmaz Győrffy Balázs.
Hungarikum lett az akácméz
Magyarország 2020-ig terjedő vidékfejlesztési tervébe külön fejezetként került be az Együttműködés a Kárpát-medencei magyarsággal című tanulmány. A mezőgazdasági együttműködést taglaló rész komoly lehetőségeket tartogat nemcsak a határon túli piacokat kereső magyarországi, hanem az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyar gazda számára is. A gazdafórum fő feladata volna ezeknek az együttműködési lehetőségeknek a megbeszélése – fogalmaz Sebestyén Csaba.
Vannak viszont olyan területek, ahol érdekellentétek jelentkeznek a magyarországi és a határon túli magyar gazdák között. Az RMGE elnöke az akácméztermelést emeli ki példaként. Hangsúlyos magyar törekvés, hogy a hungarikumként elismert akácmézet Brüsszel is elfogadja magyar termékként. A székelyudvarhelyi agrárszakember szerint ez azt jelentené, hogy az erdélyi méhészek csak magyarországi beleegyezéssel forgalmazhatnának akácmézet. Hasonló vita tárgya a Magyarországi Mangalicatenyésztők Egyesületének kérése, hogy az Európai Unióban Magyarország határain kívül ne lehessen mangalicára őshonos állatok és termények után járó uniós támogatást igényelni.
„Sok ilyen kérdés van a magyar–magyar mezőgazdasági kapcsolatokban. Egyelőre nem tudni, hogy a Kárpát-medencei gazdafórum mennyire lesz partner ezeknek a kényes kérdéseknek a kibeszélésében és a megoldásában. Olyan megoldást kell találni, amely nem érinthet hátrányosan egyetlen magyar gazdát sem, függetlenül attól, hogy hol lakik” – foglalja össze Sebestyén Csaba a Kárpát-medencei gazda-együttműködésről vallott elképzeléseit.
Ki kit képvisel?
A Kárpát-medencei gazdaképviselet Erdély kivételével mindenhol egységes. „Be kell vallanom, Erdély a legbonyolultabb mind nagyságával, mind a magyarság helyzetét illetően. Teljesen más egy bánsági – aradi vagy temesvári – gazda helyzete, mint mondjuk egy tömbmagyarságban élő székelyföldi gazdáé. A többi határon túli régióban nem jellemző ez a hangsúlyos széttagoltság” – magyarázza Győrffy Balázs.
Az RMGE elnöke, Sebestyén Csaba azt kifogásolja, hogy a gazdafórumra olyan szervezeteket és magánszemélyeket is meghívnak, akiknek nemcsak az erdélyi gazdákhoz, hanem a mezőgazdasági termeléshez sincs közük. Sebestyén a Nagyváradon kezdeményezett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét említi, amelynek bejegyzését a román bíróság éppen az RMGE fellebbezésére állította le. „A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének statútumában szerepel, hogy az RMGE az egykori EMGE jogutódja, és ezt a román bíróság elismerte. Számunkra az a furcsa, hogy a budapesti fórumra a hivatalosan bejegyezhetetlen nagyváradi gazdaszervezetet újra és újra meghívják” – fogalmaz Sebestyén Csaba.
A zavaros erdélyi gazdaképviselet ügyében szemlátomást a magyarországi agrárkamara sem lát tisztán, ezért a legitimitás elve alapján minden olyan gazdaszervezetet vagy magát annak valló civil szervezetet meghív, amely szerepet tud vállalni a határokon átnyúló magyar-magyar párbeszédben. A politikai sokszínűség elve alapján a szervezők azt vallják, hogy a gazda-érdekképviseletben is mindenik szervezet azt a pászmát vállalja fel, amely hozzá legközelebb áll, és amelyet tagjai révén le tud fedni.
erdely.ma - Makkay József - erdelyinaplo.ro - 2014.06.24
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Hogy egészséges étel kerüljön az asztalra mottóval a tej és a hús háztáji feldolgozásáról, valamint piaci értékesítési lehetőségeiről tartott szakmai konferenciát az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete (UME) csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Hogy egészséges étel kerüljön az asztalra mottóval a tej és a hús háztáji feldolgozásáról, valamint piaci értékesítési lehetőségeiről tartott szakmai konferenciát az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete (UME) csütörtökön Székelyudvarhelyen. A jelenlévőket Jakab Ernő állatorvos, az UME elnöke köszöntötte. Mint elmondta: az egyesület célja a helyi közösségek szakmai segítése, ugyanakkor tevékenyen szeretnének hozzájárulni az egészséges életmód kialakításához szükséges tudás minél szélesebb körű népszerűsítéséhez is.
A konferencián hazai és külföldi szakemberek a tej- és hústermékek emberi szervezetre gyakorolt hatásairól tartottak előadásokat a részvevőknek, akik között tejtermelők, hagyományos termékeket előállító családi gazdálkodók, helyi vendéglátók, hagyományos termékeket forgalmazók voltak jelen. A szakmai előadások között szerepelt Kiss Ferenc sajtmester, Mózes Enikő sajtkészítő, Zörgő László állatorvos, valamint András Csaba Dezső és Lázár Ede egyetemi oktatók. Az Előadások a tej és a hús élettani hatásáról címmel meghirdetett esemény egy, a közeljövőben folytatódó előadássorozat első állomása volt, amelyre az anyagi forrást a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium biztosította.
Székelyhon - 2014.04.10
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha szereted a tejet, akkor valószínűleg egyetértesz azzal is, amit Franciaországban vallanak az igazi sajtmesterek: a tejet nem kell megerőszakolni, vagyis pasztörizálni.
Az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete (UME) szervezésében a tej és a hús háztáji feldolgozásáról, valamint piaci értékesítési lehetőségeiről tartottak szakmai délutánt múlt héten a Dagi Étterem konferenciatermében.
Az előadásokon hazai és külföldi szakemberek a tej- és hústermékek emberi szervezetre gyakorolt hatásairól beszéltek. A rendezvény egy előadássorozat első állomása volt, a lentebb leírtak ott hangzottak el. Az előadásokon környékbeli gazdák, illetve tej- és húsfeldolgozásal foglalkozó cégek képviselői vettek részt.
Most légy okos, Domokos!
1. Egyik legfontosabb és legegészségesebb táplálékunk a tej – Romániában a belőle készülő vaj 65 százaléknyi zsírtartalommal már annak minősül, Magyarországon csak a 85 százalékos zsírtartalmú terméket nevezhető vajnak.
2. Húst, tejtermékeket és növényeket egyenlő arányban kell tartalmaznia az általunk elfogyasztott élelmiszereknek – ha nincs meg az egyensúly, akkor jön az allergia, az érelmeszesedés vagy a magas vérnyomás.
3. Az ember az egyetlen „állat", ami élete elejétől a végéig tud tejet fogyasztani.
4. Ha sok tejet iszik a gyerek, okosabb lesz.
5. Nagyon sok szennyeződés érheti a takarmányt – ha megveri az eső, tönkremegy, de ha tárolás alatt rágcsálók vagy madarak szennyezik az ürülékükkel, akkor is.
A rongy nem víz
6. Környékünkön elterjedt, hogy a gazdák szóbeszéd útján terjedő tanácsok alapján gyógyszerezik az állatot. Azt nem veszik figyelembe, hogy a tehén a tején keresztül kiválasztja a sokszor tévesen beadott gyógyszer hatóanyagait, majd mi megisszuk a mellékhatásaival együtt.
7. Fejőstehénnel egy légtérben más állatot nem lehet tartani.
8. Tiszta állattól lehet elvárni, hogy tiszta tejet kapjunk. Nyugaton egyre inkább divat, hogy ennek érdekében gázzal égetik le a trágyás szőrét az állatnak.
9. A fejés előtti tőgymosás is nagyon fontos – a gyakorlatban ez úgy működik, hogy egyesek megtörlik egy ronggyal, felteszik a gerendára, aztán következő fejésnél megint leveszik, megint megtörlik.
UH.ro - Katona Zoltán - 2014. április 14.