Udvarhelysz�ki Mezőgazd�szok Egyes�lete

�

Egy �ve vesznek r�szt rendszeres egyeztet�seken a K�rp�t-medencei magyar gazd�k. A belső vit�kt�l, fesz�lts�gektől sem mentes f�rumon Magyarorsz�g �s az ut�d�llamok 17 gazdaszervezete keres k�z�s utat az egys�ges�lő gazdas�gi t�rr� v�l� K�rp�t-medence piac�nak megh�d�t�s�ra.

�

Egyre ink�bb egys�ges gazdas�gi t�rs�gg� kell v�lnia a mezőgazdas�gban is a K�rp�t-medenc�nek – �gy foglalta �ssze a Budapesten megtartott K�rp�t-medencei Magyar Gazd�k Egyeztető F�ruma k�tnapos �l�s�t Győrffy Bal�zs, a Nemzeti Agr�rgazdas�gi Kamara (NAK) eln�ke (portr�nkon). A tavaly m�jusban alakult egyeztető f�rum id�n febru�rban tartotta meg idei, első tal�lkoz�j�t a d�lvid�ki Palicson, m�g az elm�lt h�tv�g�n, Budapesten sorra ker�lt �jabb f�rum az elm�lt egy esztendő gondjaira kereste a megold�st, a tov�bbl�p�s lehetős�geit.

A k�tnapos esem�nyen 17 magyarorsz�gi �s hat�ron t�li gazdaszervezet k�pviselője vett r�szt, legt�bben Erd�lyből, ahonnan a Rom�niai Magyar Gazd�k Egyes�let�nek (RMGE) orsz�gos szervezete mellett t�bbek k�z�tt az aradi �s temesv�ri megyei RMGE-szervezet is k�pviseltette mag�t.

Visszal�p�s vagy stagn�l�s
A gazd�k egyeztető f�rum�nak �tlete a rendszerv�lt�s ut�n eltelt időszakban �jdons�gnak sz�m�t, gazda-egy�ttműk�d�s azonban eddig is volt. Sebesty�n Csaba, az RMGE orsz�gos eln�ke (portr�nkon) lapunknak elmondta: az egykori F�ldművel�s�gyi Miniszt�riumban m�r a kilencvenes �vek elej�től műk�d�tt egy �gynevezett hat�ron t�li magyar iroda, ahol B�nis Lajos agr�rszakember k�pviselte hossz� �veken �t az erd�lyi, d�lvid�ki, felvid�ki �s k�rp�taljai magyar gazd�kat.

�

Ez a rendszer alakult �t �s int�zm�nyes�lt az első Fidesz-korm�ny idej�n, amikor fő�ll�s� hat�ron t�li magyar agr�rszakembereket alkalmaztak a F�ldművel�s�gyi Miniszt�rium hat�ron t�li kapcsolatok oszt�ly�ra. A 2007-ig műk�dő iroda mintegy 7 �ves időszak�t Sebesty�n Csaba az eddigi magyar-magyar gazda-egy�ttműk�d�s legsikeresebb időszak�nak nevezte. �vente t�bb sz�z erd�lyi gazda jutott ki magyarorsz�gi agr�rki�ll�t�sokra, tapasztalatcser�kre. A szocialista korm�nyzat �ltal felsz�molt gyakorlat ut�n hosszas tapogat�z�s, �tkeres�s kezdőd�tt, de a hossz� ideig olajozottan műk�dő, hat�rokon �tny�l� magyar-magyar gazda-egy�ttműk�d�st r�gi form�j�ban az�ta sem siker�lt �jj��leszteni.

„A mostani gazdaf�rummal az a gond, hogy nem korm�nyzati szervk�nt műk�dik, a Nemzeti Agr�rgazdas�gi Kamara eln�ke h�vja �ssze �vente k�t alkalommal, enn�l fogva j�val szűkebb t�rben fejti ki tev�kenys�g�t, �s emiatt s�lytalanabb az azt megelőző szakminiszt�riumi konstrukci�n�l, amely a k�tezres �vekben sikerrel teljes�tett”. Sebesty�n egy p�ld�t eml�t: m�g 2006-ban t�bb sz�z gazd�t siker�lt tapasztalatcser�re, k�l�nb�ző mezőgazdas�gi szaktanfolyamokra kik�ldeni Magyarorsz�gra, ez tavaly mind�ssze 30 erd�lyi magyar gazd�nak siker�lt.

�

„Az RMGE t�bbek k�z�tt azt szorgalmazza, hogy a Magyar Gazd�k Egyeztető F�ruma legyen bejegyzett jogi szem�ly. A 8 kelet-eur�pai orsz�gra kiterjedő tags�g ide�lis p�ly�zati lehetős�get biztos�tana uni�s forr�sokhoz. Ezzel szemben az agr�rkamara az egyeztető f�rumot kiz�r�lag f�rumk�nt szeretn� fenntartani” – magyar�zza Sebesty�n a felmer�lő n�zetelt�r�sek egyik�t. Az RMGE eln�ke szerint az erd�lyi gazd�k sz�m�ra a mai �llapot visszal�p�s. Az elm�lt �vekben l�trej�tt d�lvid�ki vagy k�rp�taljai magyar gazdaszervezetek egy�rtelmű sikerk�nt �lik meg az �j gazdaf�rum l�trej�tt�t, ezzel szemben az eddig is intenz�v magyar-magyar kapcsolatokat meg�lt erd�lyi gazdaszervezetek enn�l t�bbet v�rn�nak – mondja aszakember.

�

Gazdas�g �s f�rumoz�s
„Arra t�reksz�nk, hogy a f�rum maradjon meg egyf�le kommunik�ci�s fel�letnek, ahol megismerj�k egym�s sikereit, illetve szembes�l�nk a probl�m�kkal. Ez nem egy bejegyzett egyes�let vagy civil szervezet: ez egy f�rum, ahol egym�ssal besz�lget�nk. Ezt nem is k�v�njuk jogi szem�lyis�gg� tenni, ez�rt nincs is alapszab�lyunk. K�t oldalas �gyrend�nk van, eszerint j�runk el” – fogalmazott megkeres�s�nkre Győrffy Bal�zs, a Nemzeti Agr�rgazdas�gi Kamara eln�ke. A magyarorsz�gi agr�rszakember a f�rumoz�st �s a gazdas�gi egy�ttműk�d�st k�l�nv�lasztja. Győrffy szerint a gazdas�gi kapcsolatok kialak�t�s�ra, a gazdas�gi �rdek�rv�nyes�t�sre az agr�rkamara rendszer�n bel�l van lehetős�g.

M�r m�dos�tott�k a kamara alapszab�lyzat�t, hogy a f�rumon r�sztvevő gazdaszervezetek tags�ga p�rtol�k�nt k�rhesse felv�tel�t a magyarorsz�gi agr�rkamar�ba, �gy erd�lyi gazda is hozz�juthat kamarai k�rty�hoz. A magyarorsz�gi mezőgazdas�gi ki�ll�t�sokon val� ingyenes r�szv�telen t�l ez a fajta hat�ron t�li p�rtol� tags�g egy�b kedvezm�nyekkel is j�rna. P�ld�ul a MOL erd�lyi t�ltő�llom�sain olcs�bban lehetne �zemanyagot v�s�rolni, illetve kedvezm�nyesebb kamat� hitel ig�nyelhető majd az OTP Bank erd�lyi fi�kjaiban. A hat�ron t�li gazd�knak ny�jtand� szolg�ltat�sok sz�m�t folyamatosan bőv�ten�k.

�

A K�rp�t-medence gazdaszervezeteinek �vente k�tszeri, rendszeres tal�lkoz�ja a k�z�s gondok-bajok kibesz�l�s�t biztos�tja, amit a megold�skeres�s k�vet. Győrffy k�lhoni gazd�k bevon�s�val l�trehozott bizotts�gr�l besz�l, amelynek c�lja, hogy v�mmentess�get �s g�rd�l�keny �gyint�z�st biztos�tson a magyarorsz�gi agr�rki�ll�t�sokra �rkező hat�ron t�li gazd�k term�nyeinek, term�keinek a behozatal�hoz. Az uni�s csatlakoz�s �ta ez Felvid�k �s Erd�ly eset�ben m�r nem jelent gondot, a nem uni�s ut�d�llamokban �lő magyar gazd�k �let�t azonban megkeser�ti a sok b�rokratikus int�zked�s.

�

Az agr�rkamara honlapj�n hamarosan k�l�n link foglalkozik a K�rp�t-medencei gazdaf�rum esem�nyeivel. Ugyanitt lesz el�rhető egy K�rp�t-medencei esem�nynapt�r is az �sszes mezőgazdas�gi v�s�rr�l, ki�ll�t�sokr�l, mezőgazdas�gi konferenci�kr�l. A k�z�s gondolkod�s r�szek�nt j�vőtől indul v�ndorrendezv�nyk�nt a K�rp�t-medencei arat�nap, amelyet elősz�r a t�rt�nelmi Magyarorsz�g f�ldrajzi k�zpontj�ban, Szarvason tartanak meg.

�

A magyar-magyar mezőgazdas�gi kapcsolatok nagys�g�r�l Győrffy Bal�zs konkr�t adatokat nem tud mondani – a statisztik�kban ez nem jelenik meg k�l�n t�telk�nt –, az viszont besz�des adat, hogy N�metorsz�g ut�n Magyarorsz�gnak Rom�ni�val van a legnagyobb m�rvű mezőgazdas�gi �s �lelmiszer-ipari forgalma. Ebből az �vről �vre n�vekvő keretből kellene az erd�lyi magyar gazd�knak is hangs�lyosabb r�szt v�llalniuk, a K�rp�t-medencei gazdaf�rummal �jj��lesztett gazdakapcsolatok ezt a c�lt szolg�lj�k – fogalmaz Győrffy Bal�zs.

Hungarikum lett az ak�cm�z
Magyarorsz�g 2020-ig terjedő vid�kfejleszt�si terv�be k�l�n fejezetk�nt ker�lt be az Egy�ttműk�d�s a K�rp�t-medencei magyars�ggal c�mű tanulm�ny. A mezőgazdas�gi egy�ttműk�d�st taglal� r�sz komoly lehetős�geket tartogat nemcsak a hat�ron t�li piacokat kereső magyarorsz�gi, hanem az erd�lyi, a felvid�ki, a d�lvid�ki �s a k�rp�taljai magyar gazda sz�m�ra is. A gazdaf�rum fő feladata volna ezeknek az egy�ttműk�d�si lehetős�geknek a megbesz�l�se – fogalmaz Sebesty�n Csaba.

�

Vannak viszont olyan ter�letek, ahol �rdekellent�tek jelentkeznek a magyarorsz�gi �s a hat�ron t�li magyar gazd�k k�z�tt. Az RMGE eln�ke az ak�cm�ztermel�st emeli ki p�ldak�nt. Hangs�lyos magyar t�rekv�s, hogy a hungarikumk�nt elismert ak�cm�zet Br�sszel is elfogadja magyar term�kk�nt. A sz�kelyudvarhelyi agr�rszakember szerint ez azt jelenten�, hogy az erd�lyi m�h�szek csak magyarorsz�gi beleegyez�ssel forgalmazhatn�nak ak�cm�zet. Hasonl� vita t�rgya a Magyarorsz�gi Mangalicateny�sztők Egyes�let�nek k�r�se, hogy az Eur�pai Uni�ban Magyarorsz�g hat�rain k�v�l ne lehessen mangalic�ra őshonos �llatok �s term�nyek ut�n j�r� uni�s t�mogat�st ig�nyelni.

„Sok ilyen k�rd�s van a magyar–magyar mezőgazdas�gi kapcsolatokban. Egyelőre nem tudni, hogy a K�rp�t-medencei gazdaf�rum mennyire lesz partner ezeknek a k�nyes k�rd�seknek a kibesz�l�s�ben �s a megold�s�ban. Olyan megold�st kell tal�lni, amely nem �rinthet h�tr�nyosan egyetlen magyar gazd�t sem, f�ggetlen�l att�l, hogy hol lakik” – foglalja �ssze Sebesty�n Csaba a K�rp�t-medencei gazda-egy�ttműk�d�sről vallott elk�pzel�seit.

Ki kit k�pvisel?
A K�rp�t-medencei gazdak�pviselet Erd�ly kiv�tel�vel mindenhol egys�ges. „Be kell vallanom, Erd�ly a legbonyolultabb mind nagys�g�val, mind a magyars�g helyzet�t illetően. Teljesen m�s egy b�ns�gi – aradi vagy temesv�ri – gazda helyzete, mint mondjuk egy t�mbmagyars�gban �lő sz�kelyf�ldi gazd��. A t�bbi hat�ron t�li r�gi�ban nem jellemző ez a hangs�lyos sz�ttagolts�g” – magyar�zza Győrffy Bal�zs.

�

Az RMGE eln�ke, Sebesty�n Csaba azt kifog�solja, hogy a gazdaf�rumra olyan szervezeteket �s mag�nszem�lyeket is megh�vnak, akiknek nemcsak az erd�lyi gazd�khoz, hanem a mezőgazdas�gi termel�shez sincs k�z�k. Sebesty�n a Nagyv�radon kezdem�nyezett Erd�lyi Magyar Gazd�k Egyes�let�t eml�ti, amelynek bejegyz�s�t a rom�n b�r�s�g �ppen az RMGE fellebbez�s�re �ll�totta le. „A Rom�niai Magyar Gazd�k Egyes�let�nek stat�tum�ban szerepel, hogy az RMGE az egykori EMGE jogut�dja, �s ezt a rom�n b�r�s�g elismerte. Sz�munkra az a furcsa, hogy a budapesti f�rumra a hivatalosan bejegyezhetetlen nagyv�radi gazdaszervezetet �jra �s �jra megh�vj�k” – fogalmaz Sebesty�n Csaba.

�

A zavaros erd�lyi gazdak�pviselet �gy�ben szeml�tom�st a magyarorsz�gi agr�rkamara sem l�t tiszt�n, ez�rt a legitimit�s elve alapj�n minden olyan gazdaszervezetet vagy mag�t annak vall� civil szervezetet megh�v, amely szerepet tud v�llalni a hat�rokon �tny�l� magyar-magyar p�rbesz�dben. A politikai soksz�nűs�g elve alapj�n a szervezők azt vallj�k, hogy a gazda-�rdekk�pviseletben is mindenik szervezet azt a p�szm�t v�llalja fel, amely hozz� legk�zelebb �ll, �s amelyet tagjai r�v�n le tud fedni.

erdely.ma - Makkay J�zsef - erdelyinaplo.ro - 2014.06.24

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Hogy eg�szs�ges �tel ker�lj�n az asztalra mott�val a tej �s a h�s h�zt�ji feldolgoz�s�r�l, valamint piaci �rt�kes�t�si lehetős�geiről tartott szakmai konferenci�t az Udvarhelysz�ki Mezőgazd�szok Egyes�lete (UME) cs�t�rt�k�n Sz�kelyudvarhelyen. A jelenl�vőket Jakab Ernő �llatorvos, az UME eln�ke k�sz�nt�tte. Mint elmondta: az egyes�let c�lja a helyi k�z�ss�gek szakmai seg�t�se, ugyanakkor tev�kenyen szeretn�nek hozz�j�rulni az eg�szs�ges �letm�d kialak�t�s�hoz sz�ks�ges tud�s min�l sz�lesebb k�rű n�pszerűs�t�s�hez is.

�

A konferenci�n hazai �s k�lf�ldi szakemberek a tej- �s h�sterm�kek emberi szervezetre gyakorolt hat�sair�l tartottak előad�sokat a r�szvevőknek, akik k�z�tt tejtermelők, hagyom�nyos term�keket elő�ll�t� csal�di gazd�lkod�k, helyi vend�gl�t�k, hagyom�nyos term�keket forgalmaz�k voltak jelen. A szakmai előad�sok k�z�tt szerepelt Kiss Ferenc sajtmester, M�zes Enikő sajtk�sz�tő, Z�rgő L�szl� �llatorvos, valamint Andr�s Csaba Dezső �s L�z�r Ede egyetemi oktat�k. Az Előad�sok a tej �s a h�s �lettani hat�s�r�l c�mmel meghirdetett esem�ny egy, a k�zelj�vőben folytat�d� előad�ssorozat első �llom�sa volt, amelyre az anyagi forr�st a magyarorsz�gi Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium biztos�totta.

Sz�kelyhon - 2014.04.10

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Ha szereted a tejet, akkor val�sz�nűleg egyet�rtesz azzal is, amit Franciaorsz�gban vallanak az igazi sajtmesterek: a tejet nem kell megerőszakolni, vagyis paszt�riz�lni.

Az Udvarhelysz�ki Mezőgazd�szok Egyes�lete (UME) szervez�s�ben a tej �s a h�s h�zt�ji feldolgoz�s�r�l, valamint piaci �rt�kes�t�si lehetős�geiről tartottak szakmai d�lut�nt m�lt h�ten a Dagi �tterem konferenciaterm�ben.

�

Az előad�sokon hazai �s k�lf�ldi szakemberek a tej- �s h�sterm�kek emberi szervezetre gyakorolt hat�sair�l besz�ltek. A rendezv�ny egy előad�ssorozat első �llom�sa volt, a lentebb le�rtak ott hangzottak el. Az előad�sokon k�rny�kbeli gazd�k, illetve tej- �s h�sfeldolgoz�sal foglalkoz� c�gek k�pviselői vettek r�szt.

Most l�gy okos, Domokos!

1. Egyik legfontosabb �s legeg�szs�gesebb t�pl�l�kunk a tej – Rom�ni�ban a belőle k�sz�lő vaj 65 sz�zal�knyi zs�rtartalommal m�r annak minős�l, Magyarorsz�gon csak a 85 sz�zal�kos zs�rtartalm� term�ket nevezhető vajnak.

�

2. H�st, tejterm�keket �s n�v�nyeket egyenlő ar�nyban kell tartalmaznia az �ltalunk elfogyasztott �lelmiszereknek – ha nincs meg az egyens�ly, akkor j�n az allergia, az �relmeszesed�s vagy a magas v�rnyom�s.

�

3. Az ember az egyetlen „�llat", ami �lete elej�től a v�g�ig tud tejet fogyasztani.

�

4. Ha sok tejet iszik a gyerek, okosabb lesz.

�

5. Nagyon sok szennyeződ�s �rheti a takarm�nyt – ha megveri az eső, t�nkremegy, de ha t�rol�s alatt r�gcs�l�k vagy madarak szennyezik az �r�l�k�kkel, akkor is.
A rongy nem v�z

�

6. K�rny�k�nk�n elterjedt, hogy a gazd�k sz�besz�d �tj�n terjedő tan�csok alapj�n gy�gyszerezik az �llatot. Azt nem veszik figyelembe, hogy a teh�n a tej�n kereszt�l kiv�lasztja a sokszor t�vesen beadott gy�gyszer hat�anyagait, majd mi megisszuk a mell�khat�saival egy�tt.

�

7. Fejősteh�nnel egy l�gt�rben m�s �llatot nem lehet tartani.

�

8. Tiszta �llatt�l lehet elv�rni, hogy tiszta tejet kapjunk. Nyugaton egyre ink�bb divat, hogy ennek �rdek�ben g�zzal �getik le a tr�gy�s szőr�t az �llatnak.

�

9. A fej�s előtti tőgymos�s is nagyon fontos – a gyakorlatban ez �gy műk�dik, hogy egyesek megt�rlik egy ronggyal, felteszik a gerend�ra, azt�n k�vetkező fej�sn�l megint leveszik, megint megt�rlik.

�

UH.ro - Katona Zolt�n - 2014. �prilis 14.